Horkolás                                                                                            

Horkolás - napnyugtaA horkolás komoly betegség tünete lehet!
A felső légúti levegőáramlási zavar során, az anatómiai vagy funkcionális szűkület miatt megerősödött légáramlás megrezegteti a szöveteket, létrejön a horkolás. Emberek és partnereik millióit kinzó problémáról van szó.

Miért van jelentősége a horkolással kapcsolatos fül-orr-gégészeti szűrésnek és bizonyos esetekben további alvásdiagnosztikai kivizsgálásnak?

A köztudatban kevéssé ismert, érdemes kicsit bővebben tudni arról, hogy a rendszeres horkolás nemcsak a környezetet bosszantja, hanem komoly betegség tünete is lehet, amely alvás alatti légzésmegszűnést (sleep apnoe) okozhat. A tíz másodpercet meghaladó, alvásóránként legalább ötször jelentkező légvételi hiány esetén alvási apnoe szindrómáról beszélünk. Erre nyugtalan alvás, hangos horkolás, reggeli fejfájás, kialvatlanság, nappali aluszékonyság, ingerlékenység, fáradékonyság, szexuális vágy csökkenésekor kell gondolni.

A légzésmegszűnések alatti alacsony oxigénszint hosszú távon magas vérnyomáshoz, szív-, tüdőbetegséghez, agyi működési zavarhoz, potenciazavarhoz, sőt hirtelen halálhoz vezethet a kezeletlen esetekben. A hirtelen bölcsőhalállal is összefüggésbe hozták ezt a gyermekeknél szintén előforduló, általában a túltengő orr-, torokmandulákkal kapcsolatban álló betegséget.

A sleep apnoe lehet centrális (központi idegrendszeri) eredetű, ahol az agy légzéskontrollért felelős részének működészavara áll a háttérben. Ebben a ritkán előforduló típusban a légzéskimaradásnál a mellkasfal mozgása szünetel. Az ún. obstruktív (elzáródásos) típusnál a test megkísérli a légvételt, a mellkasfal mozog, de a légáramlás a felső légutakban blokkolódik. Ennek oka az izomműködés zavara és/vagy helyi anatómiai szűkület (pl. nagyobb mandulák, nyelvgyök, nyelvcsap, lágyszájpad, illetve elhízás miatti szövettöbblet) lehet. Amennyiben a garatizomzat alvás alatti ellazulása túlzott mértékű, a garat „összeesése” légzésmegszűnést eredményez. Anatómiailag eleve szűkebb garatban ez nyilván könnyebben létrejön. Előfordul a központi és az elzáródásos típusok együttes megjelenése is. Az orrlégzési nehézség, az orrban lévő eltérések szintén hozzájárulhatnak az állapot súlyosságához.